A férfi, aki igényt tart a magyar trónra

Árpád-házi Daka József néhány napja bejelentette törvényes igényét a magyar trónra az egri Univerzum Klubban.

A bejelentés október 30-án 17 órakor történt. Az Országgyűlésnek is benyújtott levélben az áll, hogy Daka József (I. József), Magyarországnak a Szent Koronával megkoronázott királya, aki 66 esztendő után, Horthy Miklós kormányzó úrnak tett titoktartási fogadalmát megtörve, igényt tart a magyar trónra. Annak érdekében, hogy átvehessék az uralkodást, hívják össze az Országgyűlést, és adják át I. Józsefnek a végrehajtói hatalmat.

– Épp 25. születésnapomon, 1944-ben koronázott meg Horthy Miklós kormányzó úr. A háborúban akkor még nem dőlt el, hogy ki lesz a győztes. A kormányzó ezért, a német kormány engedélyét kérve, átadta Jusztinián hercegprímás bíboros úrnak a Szent Koronát, aki a fejemre helyezte: „Isten áldásával vezéreld a magyar népet sok szerencsével.” Ezt követően átmentünk a királyi palotába, ahol beleültem a trónszékbe, és a bíboros úr megáldott. Egy aranyszálat ma is őrzök, amit véletlenül leszakítottam – mutatja Daka József. A koronázás titokban történt, nehogy az osztrákok hírét vegyék, és veszélybe kerüljön az utódlási vonal.

– Mostanában a Habsburgok elkezdtek mozgolódni, szerintem Habsburg Ottó idehozta a fiát, hogy ő legyen a király, ezért dühömben bejelentettem, hogy ki is vagyok valójában. Magyarországon az Árpád-háznak van joga, a Habsburgok menjenek Bécsbe!
Daka József, 91 éves egri lakos, apja halálakor tudta meg a titkot, hogy gyökerei IV. Béla királyig nyúlnak vissza. Ekkor kutatómunkába kezdett, és számos családi kincsre bukkant. Így – mondja – az ő tulajdonában van az 1848-ban kiadott Nemzeti dal egyik eredeti nyomdai példánya, amelyet maga Petőfi Sándor írt alá és ajándékozott az üknagyapjának, Daka Ferencnek, aki egyébiránt Kossuth Lajos titkos tanácsosa volt.

– A mongolok és a tatárok megszállása idején IV. Béla titokban adta Kadan kánhoz leányát, Jolandát. Az ifjú házaspár Szegeden telepedett le, és Kadan-ból – neve betűit összekeverve, kihagyva belőle az „n” betűt – Daka lett. Gyermekük, Béla Árpád-házi kilétére sohasem derülhetett fény, ugyanis a gyermeknél a biztonság kedvéért elhagyták az uralkodói előtagot és csak a Daka maradt. A titok 750 éven át apáról fiúra szállt. Így tudtam meg 40 évesen édesapám halálos ágyánál, hogy Árpád-házi utód vagyok.

– A második világháború után műszaki eladóként helyezkedtem el. Első feleségem Mog tábornok és Napóleon húgának a leszármazottja volt, második feleségem pedig nemzetes asszony. A titkot az első feleségemnek nem árultam el, a másodiknak pedig három éve mondtam el. Nem lepte meg annyira a kijelentésem, mert azt mondta, érezte, hogy van körülöttem valami. Gyermekem nem született, ezért az Árpád-házi Dinasztiát a nővérem ága viszi majd tovább.

Arra a kérdésre, hogy milyen bizonyítékokkal tudja alátámasztani kijelentéseit, nem kaptunk kielégítő választ.
– A koronázási ceremóniát, a résztvevőket szigorú titoktartási eskü kötötte, nem készült sem fotó, sem más tárgyi bizonyíték. Most, hogy ennyi idő után bejelentettem, hogy ki vagyok, majd meglátjuk, mi történik. Ha marad a köztársaság és nem lesz királyság, akkor a jogfolytonosságot kell, hogy rögzítsék az Alkotmányban, hogy az országot az Árpád-ház vihesse tovább.
A történettudomány hivatalos álláspontja szerint az Árpád-ház kihalt. A történészek sem Jolanda és Kadan kán frigyéről, sem Daka József megkoronázásáról nem tudnak.

forrás :http://www.heol.hu/
fotó:Gál Gábor

A magyar népnek semmi másra nincs szüksége csak egy királyra…
Nincs elég bajunk e nélkül is?

sasa


9 hozzászólás itt: “Magyrország királyság lesz?”

  • Huszár László:

    Tisztelt rak77!
    Távol álljon tőlem hogy én a Magyar Királyságot “fikázzam”.Nekem nem a királysággal,vagy a Szentkoronával van problémám,hiszen tisztelője,és elismerője vagyok a Magyar történelemnek!

    A történettudomány hivatalos álláspontja szerint az Árpád-ház kihalt. A történészek sem Jolanda és Kadan kán frigyéről, sem Daka József megkoronázásáról nem tudnak.
    forrás :http://www.heol.hu/

    Az irását végig olvastam,amit megköszönök!
    Tisztelettel :Huszár László

    • rak77:

      Kedves László!
      Oké, akkor ezt megbeszéltük.Köszönöm ,hogy szánt rá időt és végigolvasta a bejegyzést.
      Ez ez én véleményem/álláspontom/ volt/van.
      további szép napot, Üdv:rak77

    • lopici:

      A cionista történelem hamisítók szerint biztosan így van de gondolom ennek nem kell utána nézni.

  • rak77:

    Kedves Mindenki,Tisztelt Huszár László!
    Ha már ennyire feszegetjük/fikázzuk/ ezt a király kérdést,egy kis olvasnivaló!!!

    ŐFELSÉGE

    A

    MAGYAR SZENT KORONA

    ISTEN VÉDJE A SZENT KORONÁT,
    ISTEN VÉDJE MÁRIA ORSZÁGÁT !
    a
    A Szent Korona Tan

    II. Szilveszter pápa

    A Magyar Szent Koronát II. Szilveszter pápa küldte
    Asztrik apáttal Szent István királyunknak.

    Aba Novák – Asztrik átveszi a koronát

    Feszty Árpád – A magyarok bejövetele
    A képre klikkelve megtekintheti a Feszty körképet

    A Magyar Szent Korona tulajdona a Kárpát-medence egész területe, minden polgára, aki a Magyar Szent Korona uralma alatt került be a Kárpát-medencébe, a Magyar Szent Korona polgára. Ez jogilag áll fenn, mivel 1038. augusztus 15-én Nagyboldogasszony napján, Szent István királyunk Székesfehérvárott a Mennybe fölvett Szûz Mária ünnepén és templomában országát a Magyar Szent Koronát magasba emelve Szûz Máriának ajánlotta fel. Ez az ég és a Föld között kötött szerzõdés a Kárpát-medencét Szûz Mária országává tette, és ezért ezen a jogi helyzeten a földi hatalmak nem változtathatnak. A Szent Korona-eszme Szent István tudatos politikai és államjogi alkotása.

    Trischler Ferenc – Szent István szobra Lajosmizsén

    A törzsi szervezet felbomlása és a megyerendszer bevezetése szükségessé tette, hogy a Kárpát-medence egész szabad lakossága számára István király jogi biztosítékot adjon a kiváltságok megtartására és a király leválthatóságára. Ennek legegyszerûbb módja az volt, hogy István király koronáját és ezzel a mindenkori királyt az ország fölé helyezte.

    St. István herma
    Kalocsa – Fõszékesegyház

    Szent István intelmei szerint a Magyar Szent Korona jelképezi az országot, mint területet, az országot, mint az egy uralom alá tartozó népességet, a közigazgatási intézményrendszert, az apostoli keresztény hitet, az apostolságot, az uralkodó személyét, az uralkodói tulajdonságokat és képességeket az igazságos ítélkezést és a jogi intézményrendszert, a társadalmi türelmet, az ország védelmét és az országban lakó, együttélõ, vendégként befogadott idegen népeket. Szent István intelmei fiához, Imre herceghez, St. István írásban megmaradt alkotmánya.

    Szent Imre herceg

    Mi sem bizonyíthatja jobban a Szent István-i életmû szent és tiszta voltát, minthogy a Szent István által megvakíttatott Vászoly (Vazul) unokája, Szent László király kezdeményezte St. István szentté avatását, vagyis oltárra emelését.

    St. László Herma
    Gyõr-Székesegyház

    A Szentkorona-eszme és tan, mint államjogi rendszer alkalmas arra, hogy ma is jogi, társadalmi rendünk középpontjában legyen, ugyanis ez keresztényi, türelmes, befogadó, nem kirekesztõ, ugyanakkor nemzetvédõ és megtartó erõ is. “A Szent Korona-tan nem csak emléke egy dicsõ múltnak, hanem, kötelezõ érvénnyel bíró közjogi tan. A Szent Korona élõ személyiség voltát és a Szentkorona-tan hatályos közjogi tan voltát nem kérdõjelezheti meg az a sajnálatos tény, hogy a mai magyar törvényhozó hatalom nem csak, hogy nem igényli a Szent Korona közjogi tana segítségét, de nem is tekinti élõnek sem hatályosnak, márpedig a Szent Korona a mai magyar társadalom akaratától függetlenül is az, ami volt, aminek hosszú évszázadokon át tekintették. A magyar államhatalom alanya, a Szent Korona-tan pedig a történelmi magyar alkotmánynak éppen az a központi elmélete, amely hatálytalaníthatatlansága által, legfõbb biztosítéka a magyar közjog folytonosságának”.
    A Szent Korona-tant soha vissza nem vonta alkotmányosan összeült magyar törvényhozás. Az 1920. évi magyar nemzetgyûlés a jogfolytonosság kérdését érdemben a Szent Korona-tan szellemében a II. világháború után Magyarországon a magyar nemzeti öntudat elsorvasztását kormányprogram szintjére emelték; az idegen hatalom kiszolgálói megpróbáltak mindent megtagadtatni a magyarsággal, ami nemzeti önérzetét megtarthatta volna. Az 1990-ben összeült rendszerváltoztató országgyûlés sem a Szent Korona-tan, sem a jogfolytonosság jelentõségét, nem tudta felfogni. A “törvénysértés jogot nem alapít” elve alapján a magyar történelemben mindig, így 1790-ben, 1865-ben és 1920-ban is helyreállt a jogfolytonosság csak az 1990-es országgyûlés tagjai nem merték felvetni a jogfolytonosság helyreállításának kérdését.

    A történelmi Magyarország nagycímere egyesíti a történelmi Magyarország mindegyik tartományának címerét. Középütt a magyar címer. A három leopárdfej Dalmácia. A 26 négyzetbõl álló sakktábla: Horvátország. A csillag és nyest: Szlavónia. A sas a nappal és holddal, valamint a hét toronnyal: Erdély. A kétfejû sas: Fiume. A magyar Szent Korona-tanhoz hasonló jogi nézetek Európa több országában is megtalálhatók de olyan jogrendszer formájában nem, mint a Magyar Királyságban volt. Méltán állíthatjuk hogy a Magyar Szent Korona-tan egészen egyedülálló, jogrendszerét és átfogóságát tekintve. A Szent Korona-tan kialakulása, kezdete Könyves Kálmán (1095-1116) király uralkodása idejére tehetõ. Õ volt az, aki Hartvik gyõri püspököt bízta meg Szent István király életének megírásával, a fennálló hagyományok alapján. Könyves Kálmán alatt erõsödött meg a Szent István tisztelet és az Õ nevéhez fûzõdik a Szent Korona-tan végsõ kialakítása is.

    Könyves Kálmán király

    Könyves Kálmán kora után a Szent Korona már nem csupán egy tisztelt szent királyi jelvény, hanem egy, a királyi hatalmon felülemelkedõ személy, akinek az egész ország hûséggel tartozik. Így válik egy szent ereklye mindenek felett álló hatalommá, a mindenkori király feletti lelki hatalommá. A XIII. században és az Árpádház-i dinasztia kihalása után (1305) is a Szent Koronát úgy fogták fel, mint az Isten választotta királyok, személyek tulajdonát és örökségét, amelynek birtoklása egyet jelentett a korona szentségi tulajdonságainak az átörökítésével az utódokra. A Szent Istvántól származó Szent Koronával történõ megkoronázás fontosságát és annak közjogi szerepét jól szemlélteti III. Endre

    III. Endre király

    király (1290-1301) Theodor székesfehérvári püspökhöz írt levelének egy részlete: “a mi uralkodásunk és megkoronázásunk ellenségei elõbb titkon, majd nyíltan azon mesterkedtek, hogy trónralépésünkkor, ne juthassunk a Szent Király koronájához, hogy a mi uralkodásunk tekintélye és az országlakók üdve kérdésessé tétessék.” Így válik a magyar történelmi gondolkodás sajátjává, jogrendje részévé a Szent Korona tulajdonságának kizárólagossága, királyságot és országot megtartó erejébe vetett hite.

    Zsigmond király

    A XV. században már jogi formát kapott ez a felfogás. Amikor az ország fõurai összeütközésbe kerültek Zsigmond királlyal (1387-1437) és maguk vették át a királyi hatalomnak a birtoklását, ezt a Szent Korona joghatóságának felhatalmazásából tehették meg. Ez alapján a király helyett a koronát

    Magyar koronázási ékszerek – Budapest Parlament

    nevezték ki a hatalom gyakorlójának. Õk maguk pedig a korona felhatalmazásából intézkedtek. Mintegy száz évvel késõbb, Werbõczy István híres latin nyelvû Hármaskönyvében írásba foglalta

    Werbõczy: Tripartitum (Bécs, 1517)

    a Magyar Szent Korona tan-t. A joggyüjtemény szerint: A hatalom forrása a Szent Korona és nem a király. A Szent Korona az ország “teste”, tagjai pedig a fõrendek, fõpapok, bárók, nemesek és az uralkodók. Nemességi cím és birtokok adományozása, a Szent Korona joga és nem a királyé. A társországok, mint Horvátország, Dalmácia, Szlavónia, Erdély a Szent Korona országai. Jószágvesztés esetén a birtok visszaszállt a koronára és a király ezen birtokokat csak azért adományozhatta tovább mert a Szent Korona jogai a megkoronázással ruházódtak rá.

    Révay Péter emlékirata

    1613-ban jelent meg Révay Péter: Commentarius De Sacra Regni Hungariae Corona címû emékirata. (A Magyar Királyság Szent Koronájának magyarázata.) Ebben és késõbbi mûvében: a magyar államról és a magyar Szent Koronáról címûben, igen emelkedett stílusban fogalmazta meg a Szent Korona tant. Õ a törvények törvényének nevezte azt. A Szent Korona-tan elmélete töretlenül fennmaradt a Magyar Királyságon belül.

    A Magyar Királyság

    Késõbb a történelmi változások következményeként az I. világháború után ugyan megszûnt a Magyar Királyság mint államforma de a Szent Korona tisztelete, rangja és méltósága mind a mai napig semmit sem vesztett eszmei fényébõl és tartalmából. A magyar nép számára a Szent Korona Szent István államalapító királyunk örökségeként megmarad mindaddig, míg magyar ember él itt a Kárpát-medencében. A Szent Korona tana õsi, mondáinkban is tükrözõdõ felfogásunk szerint a magyarság mint nép, mint közösség hivatását Isten szabta meg, jelölte ki. Emese királyné álmában ez úgy jelenik meg, hogy

    Emese királyné

    utódaiból szent királyok származnak, akik nem az álomlátás helyén, hanem attól nyugatra terjesztik ki hatalmukat. Ezer évvel ezelõtt Szent István Rómába küldte Asztrik püspököt. Asztrik küldetése,

    Asztrik apát és Géza fejedelem

    Géza nagyfejedelem és István munkájának elismeréseként, királyi diadém (vissza) hozatala és a királyság elnyeréséhez a pápai elismerés volt. A krónikák szerint a Szentatyát álmában látomás figyelmeztette, hogy ez a Korona Istvánt és a magyarságot illeti. Ezer évvel ezelõtt, karácsony napján az Isten küldötte angyal hozta a Koronát. Szent István fején igazolta és az ég kijelölte vezetõ karizmatikus közösséget szolgáló elhivatottságát. Ezer éve népünk szent nemzet, királyi papság, bûnei, hibái, bukásai ellenére. Illõ hogy felidézzük a Szent Korona tant amely ezer évig megõrizte nemzetünket. A Szent Korona tan a történelem alkotása, kezdete az Etelközben kötött vérszerzõdéshez, és Szent István intelmeiben lefektetett elvekhez kapcsolható. Végsõ kialakulásának ideje közel ezer évet fog át.

    A Magyar Szent Korona
    lajosmizsei templomban õrzött másolata

    A Szent Korona-tannak két nagy része van. Az egyik tartalmi, a másik eljárásjogi kérdéseket foglalja magában. A kettõ viszonyát az a felfogás tükrözi, amely szerint a kifogástalan tartalmú alkotmány, vagy törvény sem érvényes, ha azt cogens (nem áthágható) eljárásjogi szabályok be nem tartásával fogadták el. A Szent Korona-tan közjogi fogalom, amely a Szent Korona erkölcsi-jogi személyiségén, mint intézményen alapul. A Korona megszemélyesítése a világon egyedülálló. A Szent Korona elvonatkoztatott, (fölötte áll) a mindenkori államhatalmat gyakorló fõtõl, (királytól, kormányzótól, elnöktõl stb.) és a tagoktól. Egyesíti magában a hatalom egészét, vagyis azt a hatalmat, amely a fõ és a tagok között véglegesen megosztott a törvényhozói és végrehajtói hatalom szempontjából. Ebbõl következik, hogy a nemzetet, mint a közösséget megilletõ hatalom együtt kizárólag a Szent Koronában, van meg. Ezt a hatalmat csak a Szent Korona testesíti meg. Birtokolja az ország területét, adott esetben hozzá tartozhatnak a csatlakozó országok. Ezért volt szokásos, hogy a törvényekben a “Szent Korona Országai” kifejezést használták. Birtokolja mindazt, ami a Nemzet folyamatos fennmaradásához szükséges.
    Ebbõl kiemelkedõ jelentõségû a föld használatát szabályozó joggyakorlat. Földet kizárólag magyar állampolgár birtokolhat illetve magyar állampolgár használhat. A hazai föld minden talpalatnyi területének tulajdonosa a Szent Korona. A Szent Korona volt a garanciája annak, hogy érvényt szerez az etelközi alapszerzõdésnek, amely szerint, amit közös erõvel szereztek a honfoglalás során, abból mindannyian érdemeik szerint részesedjenek. Az úgynevezett királyi jog -a just regium- az ország Szent Koronájának azon joghatóságát fejezi ki, amely szerint az összes földbirtok a nemzeti hatalom része. Ebbõl a király a Szent Koronára visszaáramlás jogát magában foglalva csak a nemzet javára végzett teljesítmény fejében részesíthet bárkit. Vagyis minden birtok közvetlenül a Szent Koronától veszi eredetét. Ez az elv a “Sacra corona radix omnium possessionum”. 1848-tól ez az elv gyengül, napjainkban pedig a liberális lobbi éppen ennek az elvnek a kijátszásával zsebszerzõdés, törvénykezési liberalizálás stb. igyekszik az ország földjének megszerzésére, ezzel függetlenségének eltörlésére. Ennek meggátlását magában foglaló Szent Korona tan igazolja az õsi magyar történelmi alkotmány elveinek aktualizálását.
    A Szent Korona rendelkezik az ország lakói életének fenntartásához nélkülözhetetlen gazdasági ágazatok és azok kapacitása felett, továbbá azon közgazdasági szabályozókkal, amelyek az árak, bérek, pénzforgalom stb. területén szerepüket tekintve fontosak. Ezek a jogok a középkorban a “királyi jogok” közé tartoznak, pl. a sóbányászat, ércbányászat képezték a királyi bevételek zömét. Az elmúlt tíz év legnagyobb bûne ezek idegen kézre játszása volt. Bizonyos személyek, csoportok hatalomra jutása azzal függött össze, hogy e téren kedvezményekhez juttatták a nemzetellenes erõket. A Szent Korona minden erkölcsi tekintély birtokosa.
    A tagok részérõl minden közjogi tett a Szent Korona fényét növeli. Csak a Szent Korona részére végzett szolgálat részesedhet jutalomban. A hûség is csak a Szent Korona iránti odaadást jelentette, a Szent Korona nevében végezték a legfontosabb állami aktusokat is, pl. a nemzetközi szerzõdéseket a Szent Korona nevében kötötték meg.
    A Szent Korona eljárásjogi szabályai közül a következõket emelhetjük ki: Nem lehet érvényesen törvénykezni, ha az ország függetlensége korlátozott, katonai megszállás van, vagy ezzel azonosan értelmezhetõ külsõ idegen hatalom nyomása alatt van az ország. Ez volt a helyzet 1849-1865-1867 között, illetve 1945-1991-ig. Ha az ország önrendelkezési joga sérül, provizórikus (ideiglenes) helyzet áll elõ. Ilyenkor a meghozott “szabályokból”csak a normális polgári életet biztosító intézkedések betartása lehet indokolt. Provizórikus helyzetben a normális helyzet kialakítására irányul a fõ törekvés. Ez történt 1865-1867, 1921-1926 között.
    Ha a provizórikus helyzet megszünt, ezen idõszak törvényeit -ha azok szükségesek, újból törvényesen is el kell fogadni. A véglegesen megosztott hatalomból a FÕT megilletõ közhatalom átruházása csak egyetlen koronával, a Szent Koronával történhetett meg. Királyságban ez a koronázással és a hitlevél kiadásával valósult meg.

    Székely Bertalan – Vérszerzõdés Etelközben

    A véglegesen megosztott hatalomból a tagokét, az Etelközben lefektetett jog alapozta meg. Ez biztosította hogy a tagok részt vegyenek a törvényhozásban, a végrehajtó hatalomban, a megyék, a városok és a községek kormányzásában. A Szent Korona tagjai a Fõvel együtt alkották meg a Szent Korona egész testét. A kettõ együtt tehát a “totum corpus Sacrea regni Corone totum Corpus Regni.”Mivel e kettõ csak a Szent Koronában van együtt a Szent Korona az egyetlen szuverén. Sem a fõ, sem a tagok önmagukban nem rendelkeznek a szuverenitással. A hatalom teljessége csak a Szent Korona egész testét illeti meg.” A Szent Korona tagjainak köre a történelem folyamán változott, egyre bõvült. A Szent Korona tagjai kezdetben a fõnemesség, a fõpapság, késõbb köznemesség, majd 1848-tól a választópolgárok.
    A Szent Korona-tannak csak néhány elemét iktatták törvénybe. Részletesebben Werbõczy István fejtette ki, illetve elveit a hagyomány, a joggyakorlat garantálta, jelentõségét ezeréves történelmünk bizonyítja. Igen sajnálatos tény és egyben szégyen, hogy jelenlegi alkotmányunk a szovjet-orosz megszállás alatt ránk erõltetett, sztálini típusú alkotmány 1990 után többször módosított változata. El kell gondolkodni a Szent Korona-tan idõszerûségén, és jogfolytonosságának helyreállításán.
    A Szent Korona több mint királyi dísz vagy jelvény. Hazánknak és függetlenségünknek, nemzeti önérzetünknek letéteményese. A Szent Korona a magyar nemzet, a magyar nép, a magyar HAZA. És mivel ez így van, idétlenség (vagy tudatlanság) azon élcelôdni, hogy 1920 és 1946 között király nélküli királyság voltunk. Ugyanezért természetes,hogy 1990 után államunk címerére és címerébe a Szent Korona is visszakerült. A korona a respublicának is összefogó jelképe. Amint hogy a középkorban is nevezgették hazánkat, akkor királyságot, res publicának, a köz ügyeinek képviseleteként. De ez a tény magyarázza az érthetetlennek tûnõ vad indulatot is ami a nemzet külsô és belsô ellenségeiben a Szent Koronával kapcsolatban támad.
    1918-1919-ben legszívesebben elkótyavetyélte volna az akkori hatalom. 1951-ben pedig porig rombolták az akkor alig húsz esztendeje álló 1931-ben felszentelt Regnum Marianum templomot, melynek tornyát, egyedülállóan a Szent Korona díszítette!

    A felrobbantott Regnum Marianum templom

    Ezt a gyalázatos tettet, talán nem is akadt a szovjet hatalom megszállta országokban hasonló eset, máig feledtetni akarják. Az építõmûvész, Kotsis Iván épületei között nem is szerepel a lexikonokban, mintha el sem készült volna, de hála Istennek, áll már az új templom, amit újból felemelt a szeretet.

    Az új Regnum templom kívül és belül

    És nem csak áll az új templom, de benne a
    MAGYAR PIETA,
    mely emlékeztet a magyar sorsra:

    V. Majzik Mária – Magyar Pieta

    A magyar történettudomány, a jogtörténet és a jogot is felülmúló erkölcsi tudatunk soha se címerünkbôl se közéletünkbôl se lelkünkbôl nem számûzheti többé a Szent Koronát.

    A Szent Korona Lovagrend tagjai a képen balról jobbra:
    Dr. Bakos Batu nagymester
    Dr. Dévényi Ferenc fõtisztelendõ
    Dr. Istvánffy Sándor kancellár
    Dr. Molnárfi Tibor
    Dr. Nagy Dezsõ

    A XX. század nemeslelkû magyarja,
    Nemeskürty István tanár úr
    sokat írt és dolgozott a
    Magyar Szent Korona és tana témakörben.
    Fenti leírásunkban az interneten megtalálható
    gondolatait változtatás nélkül felhasználtuk,
    amiért köszönetünket és nagyrabecsülésünket fejezzük ki.

    Ismét bebizonyosodott,
    hogy a hagyományt komolyan kell venni!

    Míg a Magyar Korona Bizottság körmeszakadtáig ragaszkodik a kettõs korona elmélethez, miszerint a Szent Korona alsó része görög, a felsõ pedig latin eredetû, addig Ferencz Csaba “Szent István Koronája” címû mûvében tudományos érvekkel alátámasztva bebizonyította és egyértelmûvé tette, hogy a Parlamentben õrzött Magyar Szent Korona pontosan ugyanaz, mint ezer esztendõvel ezelõtt. A kiváló mérnök rendkívül pontos mérésekkel és adatokkal egészíti ki mûvét. Tagja volt ugyanis annak a mérnöki csoportnak, amely még 1982-ben szerkezeti és technológia-anyagtudományi felmérést készített az akkor még a Magyar Nemzeti Múzeumban kiállított koronázási ékszerekrõl.
    A kettõs korona elméletet mindössze a XVII. század végén találták ki, amikor is Veszprémi István orvos 1790-ben észrevette, hogy a korona abroncsán görög, míg pántjain latin nyelvûek a feliratok. Ekkor eszelték ki, hogy a két külön darabot késõbb dolgozhatták egybe. Ez az elmélet azonban Ferencz Csaba gondos és precíz kutatásai nyomán köddé vált. A korona egy helyen, egy idõben készült. Azonos azzal, amit II. Szilveszter pápa küldött Szent István királynak és amelyben a Szent Királyt megkoronázták. A mérnök azt is egyértelmûen bebizonyította, hogy a kereszt ferdesége nem ütéstõl származik, hanem pontosan abban a 23.5 fokos szögben áll, amit a Föld tengelye bezár a Nap egyenlítõi síkjához képest. A kereszt csõbõl van, ami erõszakos ütéstõl ferdítve, elõbb szakadt volna ki a keresztet tartó lemezbõl, mintsem meghajolt volna.
    A tudós a koronához hasonlóan a palástot, a jogart és az országalmát, valamint a kardot is megvizsgálta és ennek során megállapította, hogy a palást a Szent Koronán is használt aranymetszési eljárás pontos és teljes alkalmazásával készült. A jogar és az országalma szintén a korona méret és arányrendszerének ismeretében készült, ellentétben a karddal, aminek méretei arról árulkodnak, hogy késõbb készült és nyilvánvaló, hogy a Prágában õrzött Szent István kard tartozott hozzá ehhez az együtteshez.

    Kellermayer Miklós: A Szent Korona igazsága

    “Jaj annak, aki egyet is megbotránkoztat a kicsik közül, akik hisznek”. De annak is, aki a 15 millió magyar közül botránkoztat meg egyet is. Aki megkísérli egy magyarnak is elvenni reményét abban, hogy ha leszakad az Ég is, marad magyar mégis-mégis õsi, szép és rémületlen”. (Ady Endre: Ad az Isten) Hogy mivel lehet egy magyarnak, vagy még inkább minden magyarnak a nemzeti múltból fakadó reményét elvenni?
    Leginkább a nemzeti büszkeségét aláásó hamis állításokkal. Közülük is elsosorban a Szent Korona sértésével, nimbuszának fondorlatos lerontásával. A magyar Szent Korona tárgyi bizonyítéka a csodának, a Kegyelemnek, amely a Megváltóhoz, Jézus Krisztushoz megtért magyar népet itt, nyugat és kelet találkozásánál, oly sok csapás, oly sok viszály után is megtartotta. A Szent Korona túl azon, hogy tárgyi bizonyíték, egyben reményt adó eroforrás is! Ebbõl az erõbõl töltekezik fel az a többszázezres sereg is, amely 2000. január 1. óta a Parlament kupolacsarnokába zarándokol, hogy a Szent Koronát láthassa, közelében lehessen. Mindazok, akik a Szent Koronát a “ma ismert” jelzõvel illetik, akik tudásra, sõt tudományra hivatkozva ismétlik azt az 1800-as években kiagyalt ártó hamisságot, miszerint az a korona, amelyet a magyar nép Szent Koronának hív, nem lehetett Szent Istváné, nem kaphatta II. Szilveszter pápától, mert ez jóval Szent István halála után, két külön részbõl egyesített tákolmány, függetlenül attól, hogy milyen szándékkal ismétlik az alaptalan állításokat, hamisságokat: ártanak, gyermeket, felnõttet egyaránt megbotránkoztatnak. Ez a megbotránkoztatás történt, bizonyosan nem ártó szándékkal az egyik nagy példányszámú hetilap 2000. évi karácsonyi számában. A neves szobrász, aki a korábbi évtizedekben megrendelésre több Szent István szobrot is faraghatott, így nyilatkozott a Szent Koronáról: “Ugyancsak bizonyos, hogy a ma ismert Szent Korona soha nem lehetett kezében”. (Mármint Szent Istvánéban, sem az 1000 évvel ezelõtti megkoronázásakor, sem utána, 1038-ban bekövetkezett haláláig). Egy ilyen állítás eleve, de a Szent Koronát megvizsgáló ötvösmûvészek által feltárt igazság után már abszolút módon is hamis, s mint ilyen, megbotránkoztató. Olyan állítás, ami ellen kötelezo tiltakozni! A Szent Korona ötvösmûvészek által elvégzett vizsgálata ugyanis cáfolhatatlanul bizonyította, hogy a Szent Korona egységes alkotás. Errõl az egységes alkotásról késõbb levettek három képet, s helyükre a remek mûvészi munkához képest barbár módon ráerõszakolták VII. Dukász Mihály bizánci császár, Konsztantinosz társcsászár és I. Géza magyar király képeit. Több adat igazolja, hogy a levett képek közül az egyik a Szûzanyát, Jézus Krisztus édesanyját ábrázolta áldott állapotban. A Szûzanya képe a koronán középen hátul volt, éppen ott, ahol most Dukász képe van.
    Az ötvösök vizsgálata azt is valószínûsítette, hogy a Szent Korona a IV. század körül Kis-Ázsiában készülhetett. Az ötvösmûvészek által feltárt igazságot ma már egyre többen ismerik. Iskolások, fiatalok tömegei zarándokolnak Budára, hogy a Mátyás templom Keresztény Múzeumában Csomor Lajos és a többi ötvösmûvész által feltárt igazságok képes bizonyítékait megismerhessék. Ez egyben azt jelenti, hogy ma már nagyon sokan vannak, akiket az idézett mondat nemcsak megbotránkoztat, hanem az igazság védelmében tiltakozni is fognak ellene.
    Csomor Lajos és a többi ötvösmûvész által feltárt igazságok mellé egy további igazságot kell kiemelni. Azt, hogy a Szent Korona szakrális mûvészi alkotás! Csak olyan valaki tervezhette, aki az Ó és az Újszövetségi Szentírást egyaránt jól ismerte. Aki feltétlenül hitte, elfogadta és magáévá tette a Szentírásban foglaltakat. A szakralitás tényét és egyben magyarázatát is legalaposabban Szigeti István A Szent Korona titka (Aachen-Antológia Nyomda, 1996) címû könyvébol lehet megismerni. Szigeti István, aki az aacheni dóm magyar kápolnájának plébánosa, alapos érvekkel valószínûsíti, hogy a magyar Szent Korona Világosító Szent Gergely terve alapján 304-308 között készült az elso keresztény ország, Örményország valamelyik ötvösmûhelyében az akkor megkeresztelt király, III. Tiridates számára. Szigeti István ezzel a felvetésével logikus magyarázatot ad a Szent Koronán lévo kettõs, görög és latin feliratokra is. Örményország keresztény állammá válása elõtt a Római Birodalom része volt. III. Tiridatest elõször Rómában koronázták meg. Ott nevelkedett. Ez a tény adja a latin felirat hátterét. Világosító Szent Gergely viszont görögül, görög nyelvterületen hirdette az Evangéliumot. Így a latin mellett a görög nyelvû feliratok is elfogadható magyarázatot kapnak. Szigeti István magyarázata azért olyan fontos, mert elsõdlegesen a kétnyelvû feliratokba kapaszkodtak azok a “tudós” történészek, akik, hogy ártsanak a magyarságnak, a Szent Koronát két külön részbõl egyesített tákolmánynak kezdték hirdetni az 1700-as évek végén és az 1800-as években. Hamis állításaikkal azt a cinikus becsmérlést gerjesztették és gerjesztik, hogy a magyarok olyan együgyûek, hogy egy tákolmányt ruháztak és ruháznak fel szent ereklye-nimbuszszal. Sajnos még ma is sokan hirdetik, sõt még tankönyvekben is olvasható, hogy a magyar Szent Koronát két részbõl egyesítették. Ezen hamis feltételezés szerint a görög feliratú részt VII. Dukász Mihály küldte volna Gézának 1074 körül. A latin feliratú felsõ részt viszont késobb illesztették volna a Bizáncból származó alsó részhez. Mára ezek a hamis hipotézisek, ahogy már említésre került, mind összedõltek. Nincs helye ma már (soha nem is volt) semmiféle találgatásnak. A leginkább hozzáértõk, az ötvösmûvészek közvetlen vizsgálata tárta fel az igazságot, azt a tényt, hogy a magyar Szent Korona egységes alkotás, kétnyelvû, latin és görög feliratokkal!
    Az elso keresztény állam, Nagy-Örményország 451-ben az avarairi csatában a perzsák és az avarok egyesített erõi által legyõzetett. Innen ered Szigeti István meggyõzõdése, hogy a magyar Szent Koronát Örményországból az avarok hozták a Kárpát-medencébe. Dokumentumokkal alátámasztott feltevése, hogy a Szent Korona az avaroktól Nagy Károlyhoz került, akit III. Leo pápa 800 karácsonyán ezzel a koronával koronázott meg és akit 814-ben ezzel a koronával a fején temettek el az aacheni dómban. Nagy Károly sírját a halála után 186 évvel, 1000. április 28-án III. Ottó császár négytagú kíséretével feltárta. (A többszöri templomrablások ellenére Nagy Károly sírja 186 éven át érintetlen maradt). Írásos dokumentum van arról, hogy Nagy Károly koponyáján díszes korona volt, amikor III. Ottó és kísérete a sírkamrába lépett. A késobbi sírfeltárások során már nem volt díszes korona Nagy Károly koponyáján. Így Szigeti István feltételezése, miszerint III. Ottó kivette Nagy Károly sírjából a díszes koronát, nagyon is valószínû. Ezzel a koronával II. Szilveszter pápához ment. Õsszel, 1000. október 2-án érkezett Rómába. Fontos történelmi tény, hogy II. Szilveszter pápa pápává választása elõtt Gerbert Aurillac néven III. Ottó nevelõje volt. II. Szilveszter pápa döntése alapján a Nagy Károly sírjából kivett díszes korona nem került sem III. Ottó, sem a lengyel király fejére, hanem Szent Istváné lett. Így nemhogy nem lehetett, hanem minden korábbi feltevésnél valószínûbb, hogy a Szent Korona, amelyet 2000. január 1. óta a Parlament kupolacsarnokában a zarándokok százezrei keresnek fel, valóban az a korona, amelyet II. Szilveszter pápa küldött és amellyel 1000. Karácsonyán Szent Istvánt megkoronázták. Így méltán nevezi a magyar nép ezt a koronát Szent Koronának. A hangsúly és a pontosítás miatt a korábban elmondott tényeket összegezve és ismételve, a II. Szilveszter pápa által küldött korona és a Parlamentben látható Szent Korona egy és ugyanaz, csupán annyi történt, hogy avatatlan kezek három képet kicseréltek rajta.
    Arról a három képrol, amelyet a Szent Koronára ráerõszakoltak, nyilvánvalóan jó lenne többet tudni. Az alig lehet kétséges, ebben mindenki egyetért, hogy azok a személyek, akik a képeken vannak, vagyis VII. Dukász Mihály bizánci császár és I. Géza 1074-ben megkoronázott magyar király részt vehettek, vagy legalábbis szerepet játszhattak a képek cseréjében. Az a logika, amelyet Szigeti István követ a Szent Korona útjára vonatkozóan a 304-308 közti megalkotásának helyérõl, Nagy-Örményországból az avarok, Nagy Károly, III. Ottó és II. Szilveszter pápa közvetítésével Szent Istvánig, azt a feltevést sugallja, hogy Szent Istvánt 1038-ban II. Szilveszter pápától kapott koronájával a fején temették el Székesfehérvárott. Talán éppen II. Szilveszter pápa rendelkezett így. Ez a feltételezés tûnik a legelfogadhatóbb magyarázatnak arra, hogy Szent István koronáját, a mai Szent Koronát miért nem tudta sem Péter, sem Salamon, vagyis a német-római császárok magyar hûbéres uralkodói, hûbérességük zálogaként az országból kijuttatni. Ezen túl, Szent István halála utáni zûrzavaros idõk dokumetumait elemezve arra a következtetésre kell jutni, hogy sem Péter, sem Aba-Sámuel, sem András, sem Béla, sem Salamon nem birtokolhatta Szent István koronáját, hiszen szinte mindig két királya volt akkor a magyaroknak. Salamon gyermekként való megkoronázása után évtizedeken át volt ez így.

    Amikor két király volt, melyiknél volt Szent István koronája? Ahhoz, hogy a hármas képcserét Szent István koronáján végrehajthassák, biztos, hogy Gézának meg kellett szereznie ezt a koronát. Szinte lehetetlen, hogy Salamontól vette volna el. Sokkal valószínûbb, hogy a hercegek, Géza és László (maguk, vagy csak a tudtukkal) valamikor 1074 elõtt felnyitották Szent István koporsóját, kivették a Szent Koronát (talán a Szent-Jobbot is), majd a tudtukkal, vagy éppen a parancsukra végezték el a képek cseréjét bizánci ötvösök akár Bizáncban, akár valahol az akkori Magyarországon. A hercegeknek egy ilyen tettre való motiváltsága meglehetõsen nagy lehetett, hiszen Salamonnak a német-római császárhoz fûzõdõ hûbéres viszonyával szemben Bizánchoz való kapcsolatuk történelmi tény. Az 1074-ben lezajlott mogyoródi (Monorod a Képes Krónikában) csata elõtt László hercegnek különös látomása volt. Látomásában egy díszes korona csodálatos módon Géza fejére került. Ezt a csodás látomást a Képes Krónikában leírtak szerint biztató jelnek tartották a Salamon király elleni csata kezdetén. A csatát Géza és László egyesített csapatai megnyerték. Legyõzték Salamon királyt. Géza fejére tették a díszes koronát, királlyá koronázták. Alig lehet kétséges, hogy Szent István koronáját tették Géza fejére, csak elõtte a hármas képcserét végrehajtották.

    Géza megkoronázása után ismét két királya volt Magyarországnak. Géza három év múlva meghalt. Ezt követõen Lászlót választották királlyá. De különös, hogy a koronát (így határozott névelõvel) soha nem engedte a fejére tenni. “És bár a magyarok – akarata ellenére ugyan – királlyá választották õt, sohasem tette fejére a koronát!” (Képes Krónika – 131.). Miért??? Nem járhatunk messze az igazságtól, ha úgy vélekedünk, a lelkiismeret furdalása miatt. Ismerve Szent László erkölcsiségét, életszentségét, az a tény, hogy bár király volt (közel 10 évig már úgy, hogy Salamon nem volt börtönben, sõt az országban sem) a koronát mégsem engedte a fejére tenni, jelzõje, sõt talán bizonyítéka is lehet annak, hogy mint ifjú herceg részt vett vagy legalábbis tudott arról, hogy Szent István koronáját kivették a sírjából és három képet kicseréltek rajta.
    Minden kutatónak, különösen egy természettudományos kutatónak, legyen kutatásának tárgya akár csak az egyetlen élõ sejt, mint a jelen esetben valóban az, fokozott felelõssége, sõt kötelessége az igazság védelme! Az igazság keresése minden embernek emberi lényegébõl fakadó kötelessége! Az igazság védelme is az! Azonban az igazság, akár hangos védelme is, azoktól várható el leginkább, akik magukat kutatónak tartják, akik elvárják, hogy mások is kutatónak fogadják el õket. Az igazság védelmének, hirdetésének felelõssége nem csökken, ha a védendõ igazság távol is esik a kutató kutatási területétõl. Az igazság ugyanis nem tudomány-specifikus! Ha támadják, kötelezõ védeni! Ha a magyar Szent Korona igazságát támadják, minden magyarnak, minden magyar kutatónak fokozott felelõssége, kötelessége azt védeni!
    Az igazság keresésével, a felismert igazság védelmével ma sajnos egyre nagyobb baj van mindenütt a világon. Nyilvánvalóan ezért került és kerül egyre fokozódó bajba a Föld kitüntetett értéke: az élõvilág. Emlékezetünkbe kell vésni és mindenkivel tudatosítani kell, hogy az igazság keresésének és a felismert igazság védelmének társadalmi méretû hiánya a diktatúrában, a hazugságban felnövekvés okozta “félelembetegség” biztos jele. Ezért ebben az írásban, amely a Szent Korona igazságának védelmében íródott, még azt is kötelességemnek érzem, hogy az igazság néhány jellemzõjét felsoroljam:
    – Az igazság örök.
    – Az igazság abszolút.
    – Az igazság soha nem relativizálható.
    – Az igazság nem szavazati többség-függõ.
    – Az igazság nem függ attól, hányan fogadják el.
    – Ha egy igazságot egyszer feltártak, újra feltárni nem lehet.
    – Az igazság felismerése elõtt is éppen úgy létezett, mint utána.
    – Az igazság leginkább arról ismerhetõ fel, amit II. János Pál pápa ír róla: “Igazság nem mondhat ellent igazságnak.” (A Pápai Tudományos Akadémiához írt, 1996. október 22. keltezésû levél. Magyar fordításban a Hitel 1997. évi 4. számában jelent meg).
    A Szent Korona igazsága, hogy egységes szakrális mûvészi alkotás! Készítésénél késobb (1074 körül) három kép cseréjével megbontották a Szent Korona egységét. Így ma már nem állíthatja senki, hogy soha nem lehetett Szent István kezében. Senki sem állíthatja, hogy nem azonos azzal a koronával, amit II. Szilveszter pápa küldött. Senki sem állíthatja, hogy Szent Istvánt 1000 karácsonyán nem a mai Szent Koronával koronázták meg. Nem suttogva, hanem az igazság adta szabadság teljes megélésével, hangosan kell hirdetni, hogy a Parlament kupolacsarnokában díszelgõ koronát méltán nevezi a magyar nép Szent Koronának. Méltán zarándokol hozzá. Méltán hisszük, hogy az általa közvetített gondviselõ isteni erõ segítette a magyar népet az elmúlt ezer év alatt, és méltán bizakodhatunk, hogy segíteni fogja mindaddig, amíg hinni tudunk ebben.
    Konzervatív dolog egy koronát szent jelzõvel illetni? Igen! Konzervatív dolog a Szent Koronát a Parlamentben kiállítani és egy népnek folyvást odazarándokolni? Igen! De a szabadság, a libera eszméjét hirdetni és közben az igazságot meghamisítani, ártás! Ugyanis az igazság és a szabadság édes testvérek. Aki az igazság ellen tesz, az a szabadság ellen tesz! Aki a Szent Korona igazsága ellen tesz, az a magyar nép szabadsága ellen tesz, s így árt, súlyosan árt a nemzetnek.
    Kellermayer Miklós (1939) egyetemi tanár, sejtélettan kutató, a POTE Klinikai Kémiai Intézetének igazgatója. Az Akadémiai, a Kiváló Orvos és a Szent-Györgyi Albert-díj birtokosa, a KÉSZ tagja.

  • Huszár László:

    Igen Tisztelt Szalai ur!
    Mi cinikus senkiházik tényleg ugy gondoljuk,hogy Daka ur története sántit, mivelhogy semmiféle bizonyitéka nincs arról,hogy Horthy Miklós
    megkoronázta volna,és arról sem hogy Árpád-házi utód lenne.Az utóbbit talán egyszerűbb lenne bizonyitani a levéltár alapján (talán).
    De még ha igaza is volna,nem hiszem hogy Magyarországon mégegyszer valaki jogart tartana a kezében és koronát hordana a fején.
    U.i.:És én is megkérem a kulturált hangnemre!
    Maradok tisztelettel:Huszár László

    • lopici:

      Úgy hallottam hogy a ti fajtátok is igényt tart a magyar trónra.
      Egyszerű államforma váltással létre jöhet a zsidók paradicsoma Judapest központtal.Mivel hogy II András keresztes hadjárata alkalmával kiérdemelte Jeruzsálem (Uru Solyma )mindenkori örökös királya címet. Ennek értelmében magyar ország mindenkori királya uralkodhat a zsidó birodalom felett. Az új világrend alapjait már elkezdték lerakni az előző kormányok de a mostani is gőzerővel dolgozik az ügyön. Na ez már tetszik?

  • Huszár László:

    Ohh én már meghajoltam nagy királyunk előtt.NEVETSÉGES.

    • Szalai István:

      Te cinikus senkiházi! Belegondoltál, mi van, ha igaz a története?

      • sasa:

        Kedves Szalai István!
        Mint az oldal tulajdonosa, s egyben moderátora, magam és az oldal mind a 2600 látogatója nevében kikérem magunknak az ilyen alpári megnyilvánulást.Ennek a ellenére a továbbiakban is szívesen látom az oldalon.Javaslom kulturáltan vitassuk meg ezt a kérdést.Mert az ÖN vélemény csak egy a sok közül.Azt is hallgassuk meg, aki másképen vélekedik.Amennyiben vannak királypárti barátai,az ő véleményükre is kíváncsi lennék.Szívesen helyt adok minden vélemények, kulturált keretek között.

        a szerkesztő:sasa

Szólj hozzá

Képek

2018-09-022018-09-02
2018-09-022018-09-01
2018-09-012018-09-01
2018-09-012018-09-01
2018-09-012018-09-01

Online látogatók
Archívum
http://www.bsanyi3.nhely.hu/DSC_0146.jpg