Összefoglaló,Heréd Község Demokratikus Fóruma,virtuális falumúzeum,rovatából.

  • Először azt hitték, betemették földhordáskor.Később kiderült,hogy még sem.  Ennek ellenére minden maradt a régiben.Csak a bozót lett egyre sűrűbb.Ma már alig lehet megtalálni azt a négy sírt,ami még fellelhető.Vélhetőleg van több  is,de ezeket elfedi a sok évtized alatt lehullott avar és az eső által ráhordott föld.Aztán mégis történt valami…

sasa


Érdekes, és sok kérdést felvethet az a kegyeleti téma melyet az alábbi, minap hozzám eljuttatott fotók dokumentálnak:

Próbáltam személyesen is utánajárni a homokos szélén fekvő néhai zsidó temető napjainkban még fellelhető maradványainak, de – sajnos – ott én már semmit nem találtam. Feltehető, hogy csak ezek az ide szkennelt amatőr képek őrizték meg, az utolsó pillanatokban, a földhordás idején ezt a helyi temetőt…

HL


Szerintem ez a zsidótemető téma “nagy darázsfészek”, amit valóban jó lenne körbejárni…
“Zuhanyhíradó” szinten érdekes történetek keringenek eltűnt értékes sírkövekről…
Talán ezért lehetett különösebb köznépi felháborodás nélkül hordalékfölddel letakarni az egész területet?

Miért nem lehetett rendbe tenni, kitakarítani?
Talán még most sem késő!

Ezekiel


Friedmann Gyula, rabbi, szül. Heréden (Nógrád vm.) 1876 jan. 27. 1892-1902-ig volt a budapesti Rabbiképzó növendéke. 1901-ben avatták bölcsészdoktorrá Budapesten, 1903. pedig rabbivá. Még ebben az évben megválasztották a szentesi hitközség főrabbijává. 1920 óta a Pesti Izraelita Hitközség vallástanára és az Országos Magyar Közművelődési egyesület titkára. F.D.

Egy adalék ahhoz a történeti tényhez, hogy községünkben – kis létszámban – éltek izraeliták. Mivel ez is a község múltjának része, indokolt az ide kapcsolódó múltbéli emlékeket összegyűjteni, az erről maradt emléktöredékeket megőrizni, ápolni.

A Magyarországi Zsidó Temetőkért Alapítvány nyilvántartásában szerepel a Heréd községben levő temető, de részletes adatokkal ezzel kapcsolatban nem rendelkeznek.

Ahogy a fotokiállítással kapcsolatban is idéztem:

“…ahol elvesznek a tradíciók, ott kilyukad az idő és elpereg a múlt…”
/Ancsel Éva/ű

HL


KÉPEK AZ APCI HELYREÁLLÍTOTT TEMETŐRŐL.(Ide kattintva.)

Részletek a Magyarországi Zsidó Temetők Alapítvány honlapjáról:

Tisztelt látogatóink!
KÖZÖSEN APCÉRT EGYESÜLET
Egy nagyon szép örömhírrel szeretnénk Önöket meglepni! A Közösen Apcért Egyesület elnökétől, Hegedűs Gyula úrtól, megkeresést kaptunk, amelyben tájékoztatott bennünket, az apci volt izraelita temető rendbe hozataláról. A sírköveket felállították, a kerítést kipótolták, és megtisztították. A temetőben elhunytakat felkutatták, a holocaust áldozatainak emléket állítanak, a régi imaházat dokumentálták. Ezen egyesület tagjai emberségből példát mutattak a világnak, hová tartozunk, kik vagyunk, ha összefogunk!!
Leutaztunk Apcra, hogy gratuláljunk és megköszönjük e nemes gesztust a zsidóság részéről. Az újjáavatás, időpontja 2006. július 2-án vasárnap délután fél háromkor lesz. Jelen lesznek az Egyesület által felkutatott elszármazottak és rokonaik, (Izraelből, Belgiumból, Franciaországból, Kanadásból). A MAZSIT Alapítvány is megjelenik az avatáson, a szertartást Verő Tamás rabbi tartja. Az ünnepség után a Kultúrházban, a Közösen Apcért Egyesület állófogadást tart. Az Alapítvány ezúton is megköszöni az Egyesület tagjainak szabadidejük feláldozását és négy hónapos kemény munkáját.

Az apci zsidó temető újjáavatása!

2006. július 25.

Az avatás lezajlott csendesen és szolidan, de nagyon szépen. Megpróbálom szavakban, képekben visszaadni az események menetét.
Korán érkeztünk a sírkertbe, de nem tudtuk megelőzni az egyesület kedves tagjait, a falu lakosságát, az elszármazottakat és az érdeklődőket.
A ceremóniát megtisztelte Suchman Tamás alelnök és Tamás Péter a Mazsihisz részéről, a médiából jelen volt a Duna TV, Hatvani Városi TV, Apci kábeltévé.

A szertartást Verő Tamás rabbi és kísérője, Biczó Tamás kántor nyitotta meg és vezette le, meleg hangja szépen tisztán szólt a temető csendjében, emlékezésre késztetve az egybegyűlteket. A MAZSIHISZ alelnöke Suchman Tamás Úr is beszédet tartott, személyisége magával ragadta a hallgatóságot, mondataiban utalva egy nyitottabb világ lehetőségére! Az MAZSIT alapítvány részéről Oblath András kuratóriumi elnök mondott köszönetet az egyesület tagjainak munkájukért, emberi tisztaságukért. A záró szavakat Hegedűs Gyula a Közösen Apcért Egyesület elnöke tartotta, így vendégségbe invitálva a résztvevőket a község művelődés házába egy baráti hangulatú beszélgetésre. Kik résztvettek az avatáson és az azt követő ünnepségen, egy szép és emlékezetes délutánt töltöttek el együtt, kellemes emberek társaságában!

Lám-lám, van jó példa erre is!

HL


Mindenszentek – Halottak napja…

Az ünnep különös jelentőséget adott a hozzám érkező képeknek és e-mail-nek…
Ezekben a napokban mindenki különös gondot fordít elhunyt szerettei sírjainak rendbetételére…
Vannak viszont sírok, melyekre sajnos már nincs aki gondot tudna fordítani… Vannak ilyen sírok községünkben is… Nyár közepén tettem fel ide néhány képet a helyi zsidó temető emlékeiről… Ehhez kaptam most újabb adalékokat…

Tisztelt Homor úr!
…A fotók 2009 október 24.-én készültek. Ami a sírokat illeti, személyes kapcsolat nem fűz hozzájuk annál inkább kegyeleti, nem szabadna hagyni, hogy kapzsi sírkőrablók meggyalázzák,
közel egy évszázaddal ez előtt élt emberek végső nyughelyét, bármely nemzet fiai voltak is. Nem szabad hagyni, hogy a feledés homályába vesszenek,hiszen szerves részét képezik múltunknak. Ök is Heréden éltek és itt haltak meg. Amennyiben, az általam készített fényképek egy kicsit is segítenek emlékük fennmaradásában már megérte a csúszás-mászást mire ismét megtaláltam a több évtizede nem látott sírköveket.
A faluhoz fűződő kapcsolatom egészen szoros, mivel életem első harminchárom évében
Heréden éltem, ott jártam iskolába, ott váltam felnőtté. A famíliám, a barátaim mind ott
élnek. Az elmúlt hétvégén Heréden voltam édesanyámnál, kihasználva az alkalmat átmentem
a vele szemben lakó barátomhoz. A felesége nyitott ajtót, s így fogadott:
Szia Sanyi,megint herédi lettél? Én nem lettem, én herédi vagyok…válaszoltam.

A fotók 2009.10.24.-án készültek

HL


Többször végigolvastam a bejegyzésedet és nézegettem az izraelita síremlékekről készült fotókat.
Nem értem. Pontosabban tájékozatlan vagyok az ügyben, be kell lássam. Nagyjából ismerem a mienkétől kissé eltérő temetkezési szokásaikat. Ők azt mondják, hogy halottaikat nem a földbe, hanem a szívükbe temetik. Egy napon belül, egyszerű faládába, egy lepedőbe csavarva. Ők így várják a Megváltót.
Mi keresztények kimagaslóan ápoljuk, gondozzuk a sírkertjeinket. Itt-ott túlzásokkal is. Európában ahol jártam módszeresen látogatom a temetőket. Meggyőződéssel állíthatom, hogy a település kultúrájának jellegzetességei. Vagyis amilyen a temető, olyan a település.
Értetlenül szemlélem a látott fotókat, hogy miért ez a példátlan elhanyagoltság?!
Az a tény mindenképpen a herédieket dicséri, hogy a síremlék maradványok nem lettek szétrabolva.
Emlékezetem szerint ez a téma, ezen a blogon kb. egy évvel ezelőtt már volt aktuális.
Akkor leírtam ide az apci történetet, hogy az ottani keresztény közösség összefogásával értékes és méltó helyreállítása történt az ottani izraelita temetőnek.
Mivel a téma jellemzően sérülékeny, nekem csupán ennyi hozzáfűznivalóm akadt.

Gyulabácsi




Magam is értetlenül állok a Gyulabácsi által felvetett kérdés előtt.Miért olyan elhanyagolt a
herédi izraelita temető?Talán mert létezése soha nem élt a köztudatba.Az a generáció,amelyik még
tudna mesélni ezekről az emberekről,lassan kihal,a fiatalabbak meg nem tudnak róla.Nekem,
nekünk a Köztársaság utcában felnőtt srácoknak
a homokos volt a játszóterünk, így nap mint nap
láthattuk a temetőt,hiszen ott játszottunk
körülötte,néha benne.Tehát mint a homokos tartozéka, bevésődött az emlékezetünkbe.Igen ám,
de mi csak heten voltunk.A faluból csak elvétve
tévedt a homokos környékére egy-egy gyerek.
Ezért nem csoda,hogy csak kevesen tudnak a temető létezéséről.A másik oka a közöny,ebben
kesze-kusza világban mindenki a saját mikrokörnyezetével van elfoglalva.A harmadik
okát abban látom,hogy nincs egy szervezet
amelyik kezdeményezne, megszervezne,egy múlt
mentő akciót.Nem csak a temetőre gondolok….

B.S.


Valóban volt téma korábban a zsidó temető állapota és volt szó pozitív példáról is, Apcról. Arról, hogy úgy is lehetne! A probléma szerintem az, hogy leírtuk és minden maradt továbbra is ugyanúgy. Senki nem kezdeményezett, aki az ügy érdekében érdemben tehetett volna bármit is…
Ezért szívesen foglalkoztam a témával újból, én ennyit tudtam tenni az ügy érdekében. Jó hír, hogy a sírkövek megvannak, Felállíthatóak, környezetük rendbe tehető… Sándornak abban igaza van, hogy ez a téma kicsit kiesett az egész községet érintő kérdések látóköréből, és léte elsődlegesen a Köztársaság utcában élők emlékezetében maradt meg. De érték, és a herédiek becsülni tudják értékeiket, hagyományaikat…
Abban bizakodom, hogy ez a figyelemfelhívás nagyobb visszhangot kap, mint a korábbi, és így érdemben is fog történni valami a környezet rendbetételében. Némi utánajárással elő lehet teremteni az ezzel kapcsolatos költségek fedezetét is… (pl.: MAZSIHISZ)


A herédi Izraelita temető a MAZSIHISZ tulajdonában van.Állitásuk szerint 1514m2,és mostanában szeretnék felvenni a kapcsolatot az önkormányzattal.

Huszár L


Szíves tájékoztatásul közlöm, hogy községükben van egy zsidó temető, melynek helyrajzi száma: 082/2 és a területe: 1547 m2 igen elhanyagolt állapotban van.
Kérem az I.T. Polgármester Úr, valamint a Helyi Önkormányzat Képviselőtestület segítségét abban, hogy megfelelő állapotba kerüljön a temetőnk.
A MAZSIHISZ szerény anyagi támogatást is tud nyújtani az egyszeri rendbetételhez,valamint a folyamatos karbantartáshoz (évi 3-4 kaszálás), valamint javaslatunk elfogadása esetén eszközt – fűkaszát, bozótvágó adapterrel-is biztosítanánk.
Javaslatunk elfogadása esetén, mely a közmunka program keretein belül lenne elvégezve, elvégeztetve (út a munkához program, stb.) 100.000 Ft-ot összeget biztosítanánk az egyszeri rendbehozatalra, valamint a folyamatos karbantartásra 4.000,-Ft/hó összeget, vagyis évi 48.000 Ft-ot, „Együttműködési Szerződés” keretein belül.
A temető kitisztítása után lehetne látni a síremlékeket, melyek esetleges felállítása egy külön program lenne.
Kérem az I.T. Polgármester úr, valamint az Önkormányzati Testület állásfoglalását fentiekkel összefüggésben.
Esetleges segítségüket előre is megköszönve.

Tisztelettel:

Zoltai Gusztáv
MAZSIHISZ
ügyvezető igazgató



Örvendetes eredmény, köszönöm a tudósítást a fejleményről. A “Virtuális Falumúzeum” bejegyzéseit visszaolvasva, 2009.07.01.-én került fel először zsidó temetővel kapcsolatos bejegyzés./#41/ Az ott látható és beszkennelt fényképeket Fekete Istvántól kaptam. Utána ez még több bejegyzés témája, /#42-#54 között olvashatóak ezek és a #71-es/ Bódi Sándor és Huszár László tevékenysége vitte leginkább tovább a gondolatot, az ügyet. Azt hiszem, innen most már a “labda”, a döntés a Testületé. Ha csak ez az egyetlen eredménye lenne a helyi fórumnak, már az is indokolná a civil kezdeményezés hasznosságát…

HL


Egy hónapja már, hogy a MAZSIHISZ levele megérkezett. Mit lehet tudni a fejleményekről, született arra valamilyen válasz?

makrancos hölgy


A Testület 2010.06.29-i ülésének jegyzőkönyvéből…

Zsidó Hitközösség megkereséséről


Körjegyző asszony felolvassa a Zsidó Hitközösség ajánlatát.
Peterkéné dr. Farkas Andrea körjegyző
Megkérdezi a Képviselő-testülettől, hogy kíván a
felkínált ajánlattal élni? Ha igen, megkérjük a
Hitközösséget, hogy küldje meg a megállapodást.
György Istvánné képviselő
Hol található a zsidó temető?
Kerestély Gyula képviselő
A Köztársaság utca mögött.
Egyed János alpolgármester
Hogy lehet oda bejutni és honnan van a bejárata?
Juhász Istvánné képviselő
A homokos felől lehet megközelíteni.
Körjegyző asszony felolvassa a határozati javaslatot.
Kómár József polgármester
Felkéri a képviselők észrevételeik, kérdéseik megtételére. Mivel nincs a Zsidó Hitközösség
herédi zsidó temető rendbetételéről szóló megállapodását szavazásra teszi.
A Képviselő-testület jelenlévő 10 tagja 10 igen szavazattal a következő határozatot hozza:
131/2010.(VI.29.) képviselő-testületi határozata:
Heréd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete megtárgyalta a Zsidó
Hitközösség megkeresését a helyi zsidó temető helyrehozatalával kapcsolatban.
A Képviselő-testület úgy határozott, hogy elfogadja a MAZSIHISZ anyagi
támogatását a helyi zsidó temető rendbetételére és karbantartására és vállalja a
megállapodásban szereplő feladatok ellátását.
A Képviselő-testület az ismertetett feltételekkel felhatalmazza a polgármestert az
együttműködési szerződés aláírására.
Felkéri a Képviselő-testület a körjegyzőt, hogy a határozatról a Zsidó
Hitközösséget értesítse.
Felelős: polgármester, körjegyző
Határidő: 15 nap

B.S.


négy hónappal később…

fotó:B.S.

2010.11.10.


és ugyan ez tíz nap múlva…




fotó:Huszár L
forrás:HERÉD KÖZSÉG DEMOKRATIKUS FÓRUMA


Mióta éltek zsidók Heréden? Mennyien? Meddig?

(A II. Világháború előtt Nógrád vármegye sziráki járásához tartozott, A felszabadulás után anyakönyvezés Hatvanban. Jelenleg a hatvani kistérség része.)

1770-ben összeírták (még német név nélkül): Moyses Jakobot feleségével és 8 éves fiával, Simeon Jakobot feleségével és 8 éves lányával. Laktak a báró Podmaniczky család fundusán. Mindketten már a Magyar Királyság területén születtek.
1781-ben  a faluban összeírták Goldschmied Joachim Izráelt, ki 1794-re elhalt.
1794-ben összeírták Weisz Simont feleségével
1828-ban családfőként összeírták Arany (Gold?- a szerk.) Ádámot, Fekete Józsefet és Weisz Jánost.
1848-ban az összeírók már csak egy családot (11 főt) találtak a faluban, Weisz Jánosét. Ekkor már 68 éves. Versegen született 1779-ben és 1785 -től lakott Heréden.

Fényes Elek írta 1850-ben: „Heréd magyar falu Nógrád vármegye szélén, Hatvantól 1 óra járásra. Lakja 1051 kat. 58 evang. és 10 zsidó (feltehetően ugyan az a Weisz család) Földje termékeny fekete agyag, határát két patak nedvesíti. Katolikus Parókia és templom áll.  Földesurai báró Podmaniczky Károlyné és Lajos, gr. Ráday Gedeon és Majtényi Pál.”

1892-ben 45 zsidó lakost tartottak nyílván.

Zsidó Temetője  a mai szeméttelep mellett ill. alatt található! 2006-ban, a bozótosban csak két sírkő alapját találtuk meg -a bozótba dőlt fejkövek Weisz Adolf és neje Weisz Etel maradványait rejtik. 2010- novemberében a sírhelyet megtisztították. Fotók a herédi temető fájlban.

Személyi adattár (Akik 1820-1944 között a faluban éltek, és róluk adatot találtam)

A faluban legrégebb idő óta lakó zsidó család a Weisz volt.
Id. Weisz Simont, ki 1755/60 körül született, már 1794-ben összeírták az adózók között. Fia Weisz János Jónás árendás 1779-ben Versegen született és 1785-től lakott Heréden (feltehetően apjával Simonnal érkezett). Felesége Rozália Aszódon született 1782-ben. 1848-ban a családban élt János két fia, a 25 éves Sámuel és a 18 éves Ignác, valamint nővérük a 34 esztendős Eszter, férjével Hersl /Hirschl Jánossal és 3 kiskorú gyermekükkel (Weisz Jónást és családját 1848-ban Lőrinciben is összeírták, feltehetően mindkét helyen megfordultak mint földbérlők)
Ifj. Weisz Sámuel Simon,1823 Heréd-  és neje Frisch Eszter domonyi születésű, gyermekei:
+Jozefa, 1852 Heréd -1861.11.13 Domony
+Ábrahám,1854 Heréd -1855  Domony / kolerában
Simon 1855-től a Pest megyei Domonyban lakott családjával.

Weisz Ignác,1829 Heréd -1879.06.11 Heréd /tüdővészben   és gyermekei
+Izráel,1853 Heréd-1872.09.15 Heréd/tüdőgyulladás
Móric,1866k Heréd-
+ Jozefa,1858 Heréd- 1875.10.26/tüdőgyulladás
+Ármin,1861 Heréd -1864.12.31/ Himlőben
+Ferenc,1863.08 Heréd -1864.11.21 Heréd/torokgyík
+Jónás,1873 -1874.09.30 / hasmenés

1841-ben született Heréden Polacsek Sámuel és Weisz Kati fia Rudolf. Ő később Egerbe költözött
1847-ben született Heréden Hirschl János Jakab és Weisz Eszter fia Gábor. Ő Később Pestre költözött.
Künstler Mór és Sohr Amália lánya Matild 1863-ban született Heréden. 1895.06.28-án férjhez ment Weiner Mór aszódi kereskedőhöz, és Aszódra költözött

1870-ben 24 izraelita lakos, közülük iskolaköteles korú:
Weisz Mór, Béla, Lidi, Apolló és Rebeka
A Braun gyerekek: Ármin, Nándor és Emma.
Kohn Samu, Krausz Móric, Künstler Juli, Ármin és Linka valamint Schweitzer Janka.
Összesen 6 családban éltek

Weisz Márton és fia Adolf (sz.1867 Heréd) földbirtokosok képviselték a tehetősebb családot az 1920-30 években. Adolf 1899.06.13-án Szurdokpüspökin vette feleségül az 1877-ben született Weisz Etelt-  Adolf 1923.04.20-án, Etel 1925-ben hunyt el. Fekete márvány sírköveik újra láthatóak a bozót kiirtása után.

Friedmann Herman 1890-ben született Heréden, szesz és borkereskedéssel foglalkozott. A családnak Apcon és Lőrinciben is voltak érdekeltségei (szőlő és üzlet) Apcon lakott, onnan deportálták
Heréd szülötte Friedman Gyula rabbi. Született 1876.01.27- én.  A Ferenc József Rabbiképző Intézet növendéke volt 1892-1902 között. 1903.02.18-án avatták rabbivá. Avatásától 1920-ig Szentes rabbija, majd budapesti hittanár volt.

1944-ben a faluból deportálták Auschwitz-Birkenauba
néhai Friedmann Jónás nejét Waktor Juliannát (Milli) és két lányát Rózsit és Szerénát (vagyonuk cca 800 nöl telek házzal), kik előtte Apcon éltek, és ott szerepelnek az adattárban.
Lichtenstein József és családja, 3 személy: neje mellett néhai lánya férje Weinberger Sándor is vele élt.(vagyonuk cca 200 nöl. épülettel)
Weisz Mórnét kislányával együtt (vagyonuk cca 1200 nöl. épülettel)

forrás:Bürg Judit családtörténész

2010.12.28.


5 hozzászólás itt: “Az elfelejtett temető…Vagy még sem?”

Szólj hozzá

Képek

2018-09-022018-09-02
2018-09-022018-09-01
2018-09-012018-09-01
2018-09-012018-09-01
2018-09-012018-09-01

Online látogatók
Archívum
http://www.bsanyi3.nhely.hu/DSC_0146.jpg